Rendelkezésre állás és SLA: mit ígér valójában a 99,9%?

Szinte minden tárhelyajánlat ígér valamilyen rendelkezésre állást: 99,9%, 99,95%, néha 99,99%. A számok között alig látszik különbség, a gyakorlatban viszont nagyságrendnyi. Ennél is fontosabb, hogy a százalék önmagában semmit nem mond arról, mit mérnek, hol mérik és mi történik, ha nem teljesül.

Mennyi leállás fér bele?

A számolás egyszerű: a nem elérhető idő aránya a százalék kiegészítője. Egy 365 napos évvel és 30 napos hónappal:

A 99% tehát havonta egy teljes munkanapnyi kiesést is megenged, a 99,9% egy hosszabb ebédszünetnyit. A főoldalon lévő átváltóval bármilyen értéket kiszámolhatsz.

Mit mérnek pontosan?

Az SLA (Service Level Agreement, szolgáltatási szint megállapodás) értéke a mérési szabályokon múlik. Ezeket a szerződésben vagy az ÁSZF mellékletében érdemes megkeresni:

• A mérési időszak. A legtöbb SLA naptári hónapra számol. Egy egész napos leállás így egyetlen hónap mutatóját rontja el, és utána tiszta lappal indul a következő.
• Mi számít leállásnak. Csak az, ha a szerver teljesen elérhetetlen? Vagy az is, ha a weboldal 500-as hibát ad, a levelezés nem fogad leveleket, a vezérlőpult nem tölt be? Sok SLA kizárólag a hálózati elérhetőséget vagy a szerver áramellátását garantálja, nem a rajta futó szolgáltatásokat.
• Hol mérik. A szolgáltató belső mérése az adatközponton belülről nézi a rendszert. Ha a hiba a kifelé vezető hálózaton van, belülről minden zöld.
• Milyen hosszú kiesés számít. Néhány szerződés csak a több percig tartó kiesést számolja, a rövid, gyakran ismétlődő akadozást nem.

Ami kimarad a számításból

Az SLA-k szinte mindig felsorolnak kivételeket. Tipikusan:

• az előre bejelentett karbantartás,
• a vis maior (áramszolgáltatói hiba, természeti esemény),
• az ügyfél által okozott hiba (rossz beállítás, saját szoftver),
• sok esetben a túlterheléses támadás (DDoS).

Ha a havi karbantartási ablak négy óra, akkor a 99,9%-os ígéret mellett valójában havi négy óra plusz 43 perc leállás is szerződésszerű lehet.

Mi jár, ha nem teljesül?

Az SLA nem kártérítés. A szokásos következmény a havidíj egy részének jóváírása, a következő számlából levonva, felső korláttal (gyakran legfeljebb a havidíj összegéig). Ezt általában neked kell kérned, határidőn belül, a kiesés időpontjaival együtt. Egy egész napos leállás miatt kiesett bevételt semmilyen tárhely-SLA nem fedez.

Saját mérés: külső figyelés

Ha a saját számaidra akarsz támaszkodni, külső figyelő szolgáltatásra van szükség, amely rendszeresen, kívülről lekéri az oldaladat. Néhány beállítás, amelyen a mérés minősége múlik:

• Ellenőrzési gyakoriság. Ötperces ellenőrzésnél egy háromperces kiesés észrevétlen maradhat. Egy perc körüli gyakoriság már jól mutatja a valóságot.
• Több mérőpont. Ha csak egy helyről mér a figyelő, a saját hálózati hibáját is leállásnak látja. Több helyszín és „legalább két helyről hibás” szabály mellett kevesebb a téves riasztás.
• Tartalom ellenőrzése. A 200-as HTTP-válasz még nem jelent működő oldalt: egy üres oldal vagy egy adatbázis-hibaüzenet is jöhet 200-as kóddal. Érdemes egy olyan szövegre is rákeresni, aminek mindig meg kell jelennie.
• Ami lassan jár le. A tanúsítvány és a domain lejárata is okozhat teljes leállást. Mindkettőre lehet előre figyelmeztető ellenőrzést állítani.
• Kinek szól a riasztás. Olyan címre vagy telefonra, amit éjjel és szabadság alatt is lát valaki – és nem arra a levelezésre, amely ugyanazon a szerveren fut.

Röviden

A rendelkezésre állási százalék akkor ér valamit, ha tudod, hogyan mérik, mi marad ki belőle és mi jár a megszegéséért. A saját, külső mérés pedig ennél is többet ér: abból látod, mit kapsz valójában, és abból tudsz érvelni, ha jóváírást kérsz vagy szolgáltatót váltasz.